Ima, meditáció vagy relaxáció? Mi a különbség?

Egy kiadós RELAXÁCIÓ után IMÁRA emeltem kezeimet, végül MEDITÁCIÓ lett belőle…

"Ha a világon minden 8 éves gyereket megtanítanának meditálni, egy generáción belül eltűnne az erőszak a Földről."

/Dalai Láma/

Keresztbe tett lábak, egyenes hát, felfelé fordított vagy összezárt tenyerek, lehunyt szemek. Ugye, ismerős a figura? Vajon imádkozik vagy meditál éppen?

És a hátán fekvő társa, nyújtott karokkal és lábakkal, szintén lezárt szemhéjjal, lágy dallamokba burkolózva vajon mit csinál? Meditál vagy relaxál?

Közismert fogalmak, melyeket rendszeresen használunk. 
De vajon értjük is őket?

 

Mi a különbség ima és meditáció – meditáció és relaxáció között?

Az ima vallásos fogalom. A transzcendenshez (Istenhez vagy az adott vallás hitvilágának valamely szereplőjéhez) címzett kommunikáció. Többnyire kérés - egyéni (vagy közösségi) - fogalmazódik meg benne. Lehet kötött formájú (pl. „Miatyánk”) vagy kötetlen; fennhangon avagy gondolatban elmormolt fohász. Az összezárt tenyerek vagy imára kulcsolt ujjak az imádkozás jellegzetes, de nem kizárólagos megnyilvánulási formái.

A meditáció független bármely vallástól. A meditáció is lehet hangos és kötött (ilyen tipikusan a mantrázás, mint pl. az „Om”), ám többnyire csöndes e belső történés. A meditáció lényege az elme elcsendesítése és egy pontra való fókuszálása (mely pont lehet akár Isten is – vagy ahogy te a transzcendenst nevezed). Meditáció alatt a csapongó gondolatok először lelassulnak, majd elhalnak, s e kozmikus csend alkalmas arra, hogy rajta keresztül megnyilvánuljon számodra a Legfelsőbb Való.

Meditálni többnyire ülő helyzetben szokás, egyenes háttal és lehunyt szemekkel. Az ülő pozíció segít megtartani az elme fókuszálásához szükséges éberebb állapotot, a zárt szemek pedig megakadályozzák, hogy az elmét látványingerek tartsák mozgásban. Meditáció spontán módon is kialakulhat. Akkor is meditálsz, amikor úgy belefeledkezel valamibe, amit épp szemlélsz vagy csinálsz, hogy szinte megszűnik körülötted minden, és eltűnik az időérzéked. 

A jóga valamennyi testtartása (ászanája) alkalmas arra, hogy meditatív pózzá váljon. Hiszen ez maga az ászana szó jelentése is: ülésmód, mely kényelmes és stabil; kitartott, meditatív póz /Patanjali/. (Mi tagadás, némely ászana kitartó gyakorlást igényel, mielőtt meditatívvá válik…) Van azonban a jógában egy-két célzottan meditációs póz is. Ilyen például a sukhasana (ejtsd: szukászana), azaz keresztbe tett lábú ülés (ez nálunk törökülés néven ismert) és a vajrasana (ejtsd: vadzsrászana), azaz gyémántpóz (sarokülés).

A relaxáció célja a feszültségek oldása az egész testben az izmok teljes ellazításával. Épp ezért általában fekvő helyzetben végezzük. Mély relaxációban (jóga nidra) ébrenlét és alvás között egyensúlyozunk, mely állapotban nemcsak a test, hanem az elme és a lélek is megpihen, feltöltődik.  Egy húsz perces realáxió több órás alvásnak felel meg (de nem helyettesíti azt!). Erőteljes stresszoldó hatása orvosilag is elismert.

A relaxáció lehet csendes vagy vezetett. Utóbbival célszerű elkezdeni a gyakorlást, mert a vezető lágy irányításával könnyebb elsajátítani a hatékony ellazulás „lépéseit”. Ellazult testben az elme is hamarabb elcsendesedik, s ezáltal eredményesebben fókuszálható – úgy is mondhatnánk, hogy a relaxáció a meditáció előszobája.

Tipikus relaxációs pózok a jógában a savasana, azaz hullapóz (háton fekvés) és a makarasana, azaz krokodilpóz (hason fekvés).

Mind az ima, mind pedig a meditáció és relaxáció belső élmény. Olyan saját, egyéni tapasztalat, melyet csak gyakorlás útján lehet mélyíteni, tökéletesíteni. 

 

Kommunikáció a Magasztossal - rövid és gyakorlatias útmutató

Relaxálj rendszeresen, így könnyebben megy majd a meditáció.

Ha Istenhez (vagy ahogy nevezed) szeretnél szólni, ne habozz: imádkozz.

…És meditálj minden nap, hogy meghalld, ha Ő kíván szólni hozzád!