Gondolatkísérletre invitállak.
Képzeld el, hogy újdonsült barátod a kedvenc ételeddel akar kedveskedni neked. De nem tud főzni. Így az elkészült fogás mintha büntetés lenne. Ráadásul a hasad is megfájdul tőle. De a barátod jót akar neked és minden másnap megjelenik az ugyanúgy elkészített eledellel…
Biztos vagyok benne, hogy hamar ultimátumot kapna: vagy megtanul rendesen főzni, vagy nem kell több kaja.
Akkor a mozgásszervrendszered miért etetnéd sorozatosan rossz mozgásmintával?!
Mert valójában a mozgással is gyakran ez a helyzet: a szándék jó, az elszántság nagy. És belevágsz a gyakorlásba. Jóga, futás, edzőterem – mindegy. De nem ismered pontosan a hozzávalókat (az izmok, ízületek működését) és az adagolást (az ideg-izom kapcsolatok mechanizmusát).
Az eredmény? A helytelen mozgásminta mintha büntetés lenne a mozgásszervrendszered számára. Ráadásul a vállad (derekad/térded/bokád/kinek mi) is megfájdul tőle.
Ne várj a kényszerű ultimátumra!
Először tanuld meg, hogyan kell jól csinálni. Egyáltalán nem ciki szakképzett oktató segítségét kérni, hogy a mozgás valóban az egészségedet szolgálja! Azután lehet bátran növelni az adagot.
Kockázatok és mellékhatások tekintetében meg ott az orvos. Szintén előtte, és nem tűzoltásra!
Az eredmény? A helytelen mozgásminta mintha büntetés lenne a mozgásszervrendszered számára. Ráadásul a vállad (derekad/térded/bokád/kinek mi) is megfájdul tőle.
Ne várj a kényszerű ultimátumra!
Először tanuld meg, hogyan kell jól csinálni. Egyáltalán nem ciki szakképzett oktató segítségét kérni, hogy a mozgás valóban az egészségedet szolgálja! Azután lehet bátran növelni az adagot.
Kockázatok és mellékhatások tekintetében meg ott az orvos. Szintén előtte, és nem tűzoltásra!